Korrektor - Egyetemi magazin - egyetemes értékek

Először is szeretném megkérdezni, hogy ez előző ciklus során mi volt az a három dolog, amit Rektor Úr,  mint igazi sikereket könyvelt el?
Természetesen, volt olyan dolog, amihez nem nyúltam hozzá sikerrel, de voltak olyan dolgok is, amelyeket úgy teljesítettem, ahogy vállaltam, illetve olyanok is, amelyeket nem vállaltam be, mégis teljesültek. Sikernek tartom, hogy a gazdasági válság ellenére az egyetem adósságállománya nem nőtt az elmúlt időszakban, hanem egy kicsit, de érzékelhetően csökkent... Közel egy milliárd forinttal kevesebb az adósságállomány jelenleg, mint az előző rektori ciklusban. A másik dolog, amit sikernek tartok, hogy sikerült jelentős infrastrukturális fejlesztésekre jelentős forrásokat biztosítani. Egyes létesítmények már építés alatt állnak, például a Tudásközpont, és elkezdődött a kollégiumok rekonstrukciója is. Második körös közbeszerzési kiírás utolsó előtti perceiben vagyunk a Science Building tekintetében. A tegnapi nap egy bizakodásra okot adó, 99,99%-os bejelentés hangzott el, miszerint a 400 ágyas klinikai tömb rekonstrukciójára rendelkezésre áll a forrás. Ez utóbbi kettő tehát két olyan nagyságrendű forrás, ami együtt csaknem 20 milliárd forint beruházást jelent a pécsi egyetemnek. Emellett nagyon nagy eredménynek tartom még a Baranya Megyei Kórház integrációját a klinikai centrumba, ami például nem is volt felsorolva az eredeti programpontjaim között. Nem is lehetett, mert akkoriban nem voltak rendszeresen tárgyalások az egyetem és a megyei kórház között, tavaly áprilisban azonban ezek rendkívüli módon felgyorsultak. Ennek egyik ok a a megyei kórház helyzete volt, ami azáltal, hogy nem lett súlyponti kórház, tarthatatlanná vált. Az egyetemi klinikákon a régi együttműködés miatt voltak bizonyos hiányok a szakmák tekintetében, így ésszerűnek tűnt, ha megpróbáljuk összetolni a két rendszert, a kettő együtt nyilvánvalóan gazdaságosabban fog működni, és a nyereség reményében üzemeltethető. A kettő külön-külön hosszú távon, de még középtávon sem lett volna fenntartható. Az integráció hozzájárult ahhoz is, hogy az egyetem a klinikai tömb felújítására szükséges jelentős pályázati forrást megcélozta, és úgy tűnik meg is nyerte, azaz a két utolsó pont, tudniillik a klinika felújítás és a megyei kórház integrációja, ezáltal össze is függ. Ez az, ami három pontban összefoglalva sikernek nevezhető.  Kifejezett kudarc élményem nincsen, azaz nincs olyan, amit kifejezetten meg akartam volna valósítani, és nem sikerült. Az adósságállomány csökkenése lassúbb folyamat lett, mint amire számítottunk, de ennek elsősorban külső okai vannak. Az utóbbi két évben a bevételeink, az állami és a nem állami szektorban is csökkentek, ezért nem tudtuk olyan ütemben lefaragni az adósságállományt, mint terveztük. Gondolkodtam egy olyan strukturális reformon, ami a debreceni egyetemen már megvalósult, azaz az egyetemi karokat centrumokba szerveztük volna, de be kellett látnom, hogy ennek Pécsett nincs hagyománya, ezért a strukturális integráció helyett a funkcionális integrációra helyeztem a hangsúlyt. Tehát azokat a funkciókat próbálom közös egyetemi üzemeltetésbe vonni, amelyek párhuzamosan futottak a korábbi karokon, de nincsenek szervezeti egységekhez kötve. Ilyen pl. a testnevelési és sportközpontnak, a tanárképzési és koordinációs központnak a létrehozása. Jelenleg van átszervezés alatt a karokon működő idegen nyelvű képzés. Bizonyos mértékig megtörtént az informatika eszközrendszerének centralizálása, és dolgozom azon, hogy a tanárképzési koordinációs központhoz hasonlóan az informatikai képzésre is létrejöjjön egy ilyen koordinációs központ. Ez utóbbi területek azok, az adósságállomány csökkentése és a strukturális átalakítás, ami benne volt a programban, de nem teljesült, illetve nem úgy teljesült, ahogy eredetileg elképzeltem.

A tavaly novemberi egyetemen történt lövöldözés után megjelent a sajtóban, hogy kidolgozásra kerül annak a módja, amivel a további ilyen tragédiák megelőzhetők, illetve az egyetemre nem illő hallgatók kiszűrhetők. Ezzel kapcsolatban sikerült elérni valamit?
Az esemény után az országos rektori konferencián illetve a HÖK országos konferenciáján is felvetődött annak az igénye, hogy az egyetemre való felvételt előzze meg egy felvételi elbeszélgetés. Jelenleg a hallgatók az interneten jelentkeznek, az interneten vesszük fel őket, az interneten iratkozik be, és szeptemberben tudjuk meg, hogy kik azok, akiket végül is az egyetemen oktatunk. Meggyőződésem, hogy egy tapasztalt oktatóval történő felvételi beszélgetés, ha nem is szűri ki az ilyen egyéneket, de lehetővé teszi, hogy abban az esetben, ha valami rendellenességet tapasztal, megjegyezze, és lehetőséget teremt arra, hogy az adott hallgatóra jobban odafigyeljünk.

Van-e jelenleg olyan támogatási rendszer az egyetemen, illetve lehetőség nyílik-e rá a jövőben, hogy létrejöjjön, amely a jó képességű, szorgalmas, de hátrányos anyagi helyzetű hallgatókat támogatja?
A Rektori Konferencia létrehozott egy olyan alapot, ami a hátrányos anyagi helyzetű hallgatókat hivatott pályázati alapon támogatni. Ezen kívül még van egy-két olyan pályázati forrás, ahova ezek a hallgatók pályázhatnak. Az egyetem normatív finanszírozási rendszerébe azonban ez nem fér bele, tehát ezt csak alapítványi illetve önkormányzati rendszerben lehet megoldani. A PTE Alapítvány is egyébként támogat az egyetemen már benn lévő, kiemelkedő képességű hallgatókat.

A végzős hallgatók elhelyezkedését tudja-e támogatni az egyetem, illetve a jövőre vonatkozóan van-e erre terv?
Jelenleg is már van egy hálózatunk, ami ezt támogatja. Több céggel van együttműködési megállapodásunk, gyakornoki helyekről, szakmai gyakorlatra való kihelyezésről, diplomamunka készítésről, és ezt a jövőben is fenn kívánjuk tartani, illetve növelni. Ennél direktebb módon nem tudunk támogatni senkit, mint hogy valakit elhelyezünk gyakornoknak, ezután azonban neki kell bizonyítani. Vagy ha valaki diplomamunkát készít egy cégnél, és a tevékenysége jónak bizonyul, előfordulhat, hogy állást kínálnak neki. Emellett van karrier tanácsadás, minden évben tartunk állásbörzét. Ez eddig is volt, és ezután is lesz.

Bódis professzo úr rektori pályázatában olvastam a Hallgatói Szolgáltató Központ létesítését. Úgy tudom, hogy ezzel kapcsolatos kezdeményezések már történtek az orvoskar részéről jelen ciklus során is. Mi erről a létesítményről Rektor Úr véleménye?
Hallgatói Szolgáltató Központ létesítését az orvoskar dékánja, Németh Péter dékán úr elsősorban az orvoskaron tanuló külföldi hallgatókra alapozná, illetve olyan külső befektetőkre, akik szívesen befektetnének egy ilyen épületbe annak a reményében, hogy azt majd ők fogják üzemeltetni. Ennek természetesen semmi akadálya nincs. Ebben a rektori ciklusban kétszer is a gazdasági tanács elé került az ötlet, amit a gazdasági tanács mindkét alkalommal jónak tartott. A baj az, hogy az ötletet nem követte konkrét üzleti terv benyújtása. Nem volt konkretizálva, hogy ki fektet bele pénzt, milyen megtérülése van, milyen formában kívánják üzemeltetni. Gyakorlatilag ezekre a kérdésekre nem érkezett válasz. Ezért, azon szinten, hogy mindenki jónak tartotta az ötletet, megrekedt a dolog. Viszont ha az orvoskar elszánja magát arra, hogy összeszedi a befektetői tőkét, biztosítja a létesítményhez a helyet, és a befektetők elkészítenek egy üzleti tervet, akkor a megvalósítás másnap elkezdődik.

Szintén beruházással kapcsolatos a következő kérdés. Az egyetem területén rendkívül kevés a sportlétesítmény. Szerepel-e Rektor Úr tervei között új sportlétesítmények létesítése?
Ezzel kapcsolatban két probléma van. Az egyik, hogy a valóban alacsony a sportlétesítmények száma, és a kihasználásuk nem optimális. Többek között ezért hoztuk létre a Testnevelési és Szabadidő Sportközpontot egyetemi szinten, hogy optimalizáljuk a különböző sportlétesítmények kihasználtságát. A másik probléma, hogy a PEAC sportszakosztálya is az egyetem sportlétesítményeit használja. Hozzáfogtunk, hogy a Hallgatói Szolgáltató Központ létesítéséhez hasonló módszerrel, külső befektetők segítségével hozzunk létre egy sportcsarnokot, 2-3 év alatt sikerült eljutni odáig, hogy építési engedélyünk van. Most folynak a tárgyalások arra vonatkozóan, hogy milyen üzemeltetési költséggel, kihasználtsággal tudnánk működtetni, és tudunk-e erre egy értelmes pénzügyi konstrukciót létrehozni. Mert nem a megépítés a legnagyobb probléma, hanem az üzemeltetés.

Rektor Úr pályázatában szerepel a dolgozói etikai kódex kidolgozása. Mire irányulna ez, és miért van erre szükség?
Nagyon sok egyetemi dolgozó, kolléga van, aki különböző helyzetekben nem ez egyetem érdekeinek megfelelően képviseli az egyetemet. Előfordult, hogy a sajtóban valótlan, rosszindulatú nyilatkozatok hangoztak el egyetemi dolgozók szájából. Ezen kívül sok esetben előfordult, hogy országos fórumokon nem egyeztetett véleményeket mondtak el kollégák az egyetem nevében. Sokan a hivatalos utat megkerülve a saját személyes kapcsolataikon keresztül próbálnak bizonyos ügyeket elintézni, és ezzel kényszerhelyzetek elé állítják az egyetemi vezetést. Ez az egyetem számára nem járható út. Az etikai kódexben lefektetésre kerülő alapelvekkel ezeket szeretnénk megszüntetni, hogy ne keresztezzék az egyetem vezetőségének szándékát és a szenátusi határozatokat.

Mostanában sokszor kerülnek a médiában PTE-s hallgatók, negatív, némelykor törvénysértő magatartásuk miatt, amivel nemhogy nem öregbítik az egyetem hírnevét, hanem rombolják a PTE imidzsét. Felvetődik a kérdés, nem kellene-e hallgatói etikai kódexet is létrehozni?
Úgy gondolom, hogy a hallgatói etikai kódex megalkotása nem az egyetem vezetésének a feladata. Hallgatói etikai kódexet készítsen az EHÖK. Nyilván nekünk is megvan a saját értékrendünk, de azt gondolom, sokat változott a világ. Szinte biztos vagyok, hogy amit én leírnék, az nem lenne a hallgatók számára elfogadható. Én 25 éve végeztem az egyetemen, de annyira más a mai világ és az akkori világ, hogy bármit javasolnék, arra ezt mondhatnák, hogy ez a mai világban elképzelhetetlen. A HÖK-nek viszont megvan a lehetősége egy ilyen kódexet kidolgozni, a szenátus meg fogja tárgyalni, és ha arra érdemes, el fogja fogadni.

Gondolom Rektor Úr napi teendői mellett arra is szán mostanában időt, hogy járja a karokat, mondhatnánk, kampányol. Milyen az egyetem karai részéről a fogadtatás?
Kellemes. Nincsenek rosszízű beszélgetések, megjegyzések, Sehol sem feszült a légkör ilyen szempontból. Az nem mondja meg senki, hogy rám szavaz-e vagy sem, de nincsenek ellenséges megnyilvánulások.

A mostani ciklusban melyik esemény Rektor Úr számára az, amelyik a legkellemetlenebb, legrosszabb élményt okozta, amire legkevésbé szívesen emlékszik?
Mindenképpen a legrosszabb emlék a lövöldözés. Ahhoz egyértelműen semmi nem hasonlítható. De megjegyzem, kellemetlenek voltak egyes klinikaigazgatókkal történt párbajok, melyek jelentős sajtónyilvánosságot is kaptak.

És melyik az, amelyikre legszívesebben emlékezik?
Azt gondolom, sok szép pillanat volt, de leginkább azt szeretném, ha még most a rektori ciklus vége előtt a Tudásközpontot, illetve mellette a kollégiumot át tudnánk adni. Mindkettőért rengetget dolgoztunk, és öröm lenne számomra, ha ezen szokatlanul rövid rektori ciklus lejárta előtt átadhatnánk.

Rektor Úr, köszönöm szépen a beszélgetést, sok sikert kívánok ez utóbbi cél a megvalósításához, valamint a választáshoz!

Köszönöm szépen.