Korrektor - Egyetemi magazin - egyetemes értékek

Polyák Gábort, a Pécsi Tudományegyetem Általános Jogi Karának adjunktusát februárban a köztársasági elnök és a miniszterelnök az ORTT elnöki posztjára jelölte. A Fidesz és az MSZP először üdvözölte a döntést, majd később a szavazás elhalasztásával mégis ellehetetlenítette, hogy a szervezetnek független elnöke lehessen. Polyák Gáborral a háttérjátszmák világáról és a magyar média jövőjéről beszélgettünk.

Összefoglalnád röviden, mi a fő oka az ORTT-vel kapcsolatos egyre fokozódó problémáknak?
Az ORTT egy nagyon fura képződmény. Ha az ember elolvassa a rá vonatkozó törvényt, arra a következtetésre jut, hogy ez egy teljesen ideális médiahatóság, minden lehetséges garanciája a politikától való függetlenségnek adva van.  Széles hatáskörrel rendelkezik, adott esetben túl szélessel is. Ha egy szakmai alapokon működő intézmény lenne, akkor csodákra lett volna képes. A függetlenség azonban egy mentalitásbeli, személyiségbeli kérdés, és egyrészről a pártoknak sosem volt érdekük, hogy olyan embereket válasszanak, akiket a saját meggyőződésük, kötelességük vezérel a munkájukban, másrészről pedig ezek az emberek soha nem hazudtolták meg a hozzájuk fűzött elvárásokat.  Az ORTT tényleg soha nem próbált meg a pártoktól függetlenül működni. Nyilvánvalóan nem egy elszigetelt jelenségről van itt szó, az egész ország állapotát nagyon jól leírja, ami történik. Tulajdonképpen a médiapiac is úgy működik, hogy nagyon megfelel neki az a kaotikus helyzet, amit egy ilyen ORTT produkálni képes, és a piac sem nézi jó szemmel, ha valaki más szempontokat kíván belevinni ebbe a működésbe, mint ahogy Majtényi László próbált.

Mik voltak Majtényi László alapelvei ORTT elnökként?
Neki az volt az ars poetica-ja az ORTT működéssel kapcsolatban, hogy a pártpolitikától távolabb és a közpolitikához közelebb. Amikor lemondott, az volt az indok, hogy ez a magával szemben felállított mérce nem volt elérhető. Nem volt ez egyébként elvont és nagy szavakból álló vállalás, egyszerűen normális intézményi működést kell érteni alatta, azt, hogy az ORTT azt csinálja, ami a törvény alapján a dolga, olyan szakmai megfontolások alapján, amelyeket a törvény szerint figyelembe kell vennie, olyan tartással, ami mind a politika, mind a piac felé ad egy tekintélyt, megfelelő tárgyalási pozíciót. Ő maga ezt is tette, tehát nem Majtényi László vallott kudarcot ebben a történetben. Csak az, hogy ő a saját világnézetét belevitte ebbe a rendszerbe, nem volt elég ahhoz, hogy a rendszer megváltozzon. Pedig azért óriási eredményeket ért el a politikával szemben is. Az egyik legnagyobb sikere mindenképpen a tv2, rtl klub műsorszórási díj felezésére irányuló kérelmének a megakadályozása volt. Tavaly állt elő a két csatorna azzal, hogy itt a válság és az ORTT legyen szíves megfelezni a műsorszórási díjat, ami éves szinten közel 2 milliárd, közszolgáltiságra, helyi és non-profit médiára fordítható forint kiesését jelentette volna az ORTT, pontosabban a Műsorszolgáltatási Alap kasszájából. Ennek különösebb szakmai alapot nem próbáltak adni. Mindkét kérelemhez ugyanaz a szakértői vélemény volt csatolva, aminél jobbat bármelyik kommunikáció szakos bölcsészhallgató összedob tíz perc alatt. Teljesen használhatatlan, szakvéleménynek nevezett papírfecni. Világos volt, hogy nem a krízis és nem a piaci helyzet indokolja ezt, de megvolt az ORTT-n belüli kormánypárti többség a döntés keresztülviteléhez. Mindenféle trükközésre volt szükség, hogy ez a kérelem ne menjen keresztül, ügyrendi és egyéb fogásokra is, de végül sikerült. Majtényi László alatt az ORTT működéséről lehetett jókat olvasni, hogy csinál normális dolgokat. Ez egy olyan hatalmas eredmény, amit már senki nem mert volna elhinni, mert eddig mindent megtett a szervezet azért, hogy szakmailag hiteltelen legyen, a korrupció melegágyaként, a politikai és piaci érdekek kiszolgálójaként és kiszolgáltatottjaként tekintsenek rá. Ehhez képest voltak pozitív eredmények. Látványos dolgok is, mint például a „Ne a televízió nevelje a gyerekedet!”. Emellett olyan médiatörvény-értelmezési kérdésekben is, amikre 1996 óta nem sikerült választ adni, születtek értelmes válaszok. Az ORTT egy időre újrapozicionálta magát a médiáról folyó diskurzusban.


Mik lettek volna a te terveid, irányelveid elnökként?
Annak, hogy Majtényi Lászlóval dolgoztam, nem pusztán az volt az oka, hogy régóta ismertük egymást és hasonló kérdésekkel foglalkoztunk.  A sikeres együttműködés alapfeltétele, hogy a világról nagyjából hasonlóan gondolkodjunk. Én másképp fogalmaztam meg azt, amit ő a közpolitika irányába való elmozdulásnak hívott. Én azt mondtam a parlamenti bizottsági meghallgatásomkor, hogy a tevékenységem két fő pillére a törvényesség és a szakmaiság lesz – ez tartalmában azért elég hasonló. Én jobban hangsúlyoztam a szakmaiságot, mert azt gondolom, hogy ha az ORTT kifelé valóban egy szakmailag felkészült szervezet képét tudta volna mutatni, akkor nagyon  más lenne ma a magyar médiahelyzet, másképp tekintenének az ORTT-re és a piaci viszonyok is másként alakultak volna. Nem is mondhatok mást, mert amiért én belekerültem ebbe az egész történetbe, az csak az lehet, hogy tíz éve ezzel foglalkozom, erről írok, ezt tanítom, ebben adok tanácsot. Határozattan mondhatom, hogy soha semmilyen pártérdek nem mozgatott, soha nem kerestek meg pártok, részükről igény sem volt arra a tudásra, ami egy ilyen munkában összegyűlik. Azért kereshetett meg a köztársasági elnök és a miniszterelnök, mert volt mögöttem egy szakmai háttér, ami nyilvánvalóan arra kell hogy ösztönözzön, hogy ezt a szakmai tudást próbáljam meg átültetni a szervezet működésébe. Azért tegyük hozzá, ez ott sem hiányzik teljesen: az ORTT egy összetett szervezet, a döntéseket a pártok delegáltjaiból álló testület hozza, de az előkészítő munkát nem ők végzik, hanem az ORTT irodája, ahol alapvetően felkészült és megkérdőjelezhetetlenül tisztességes emberek dolgoznak.  Köztisztviselők, akik kisebb-nagyobb lelkesedéssel végzik a napi munkájukat, de összességében megbízható színvonalon.  Tehát a szakmaiságra lett volna nyitottság. A törvényességnek, mit jelszónak természetesen van egy konkrét üzenete: nem lehet függetleníteni attól, hogy mi történt most a rádiófrekvencia pályázatban. Ez sértet bizonyos füleket, főleg akkor, mikor már egy elsőfokú ítélet is kimondta, hogy az ORTT törvénysértő módon járt el a Sláger és Danubius ügyben. Ezeken kívül voltak viszonylag konkrétnak mondható szakmai elképzeléseim is.

Ezekről hallhatnánk?
A legkonkrétabb egy tolerancia-kampány elindítása lett volna. Anélkül persze, hogy a részletei ki lennének dolgozva, a kampány célja a különböző etnikai, szexuális és más kisebbségekkel szembeni többségi sztereotípiák és előítéletek elleni küzdelem lett volna a média felhasználásával. Ma a kisebbség a médiában vagy a sztereotípiákat  erősítő helyzetekben és módokon (Lásd Mónika-show), vagy olyan műsorokban jelennek meg, amiket a többségi társadalom biztosan nem néz (lásd a közszolgálati televízió kisebbségi műsorai), vagy legfeljebb a hírekben tűnnek fel egy-egy nagyobb visszhangot kiváltó üggyel kapcsolatban. Ezek a médiamegjelenések nyilván nem alkalmasak egy normális társadalmi párbeszéd elősegítésére. De meggyőződésem, hogy a média nem csak károkat tud okozni ebben a kérdésben, hanem óriási lehetőségek is rejlenek benne.  A kampány ezeket a lehetőségeket próbálta volna feltárni és bemutatni. Ha a média ezzel kapcsolatban nem érzi a saját felelősségét, akkor sajnos hosszú távon is csak szélsőséges válaszok születnek ezekre az alapvető társadalmi problémákra.

Most hogy áll a két rádió ügye?
Én annyit tudok, hogy van egy elsőfokú ítélet, ezt megfellebbezte az ORTT, most várjuk a jogerős döntést. Az elsőfokú ítéletben kimondta a bíróság, hogy a pályázat eredménye törvénysértő, és hozzá kell tenni, hogy a bíróság nem azokat az érveket használta fel, amiket mi annak idején  Majtényival megfogalmaztunk, hanem egy sokkal formálisabb jogi érvelést használt. Olyan hibát talált magában a pályázati felhívásban, amit nem vettünk mi magunk sem vettünk észre.  Megengedtük, hogy már piacon levő pályázók olyan nyilatkozatot tegyenek, miszerint ha megnyerik a pályázatot, lemondanak korábbi rádióikról. Az Advenio-nak is volt rádiója,a Lánchíd rádió, az Fm1-nek is ott van a Radio Cafe-ja. A pályázat szerint erről le kellett volna mondaniuk. Az Advenio ezt meg sem tette, a másik nyertes igen, de aztán nem a nyilatkozat szerint járt el. A bíróság viszont azt mondta, hogy a pályázati felhívásban mi ezt meg sem engedhettük volna, merta médiatörvény és az ORTT által 1996-ban elfogadott általános pályázati feltétek lényegében már azt is megtiltják, hogy a pályázati eljárásban olyanok vegyenek részt, akik bármilyen más jogosultsággal rendelkeznek már a magyar rádiós vagy televíziós piacon. A nyertesek részt sem vehettek volna a pályázaton. Úgyhogy, nagyon kíváncsian várom a végét. A bírósági ítélet nem teljesen zárt logikailag, van benne egy csavar, ami jogászként számomra nem nagyon fogadható el, de az alapgondolata meggyőzőnek tűnik. Arra számítok, hogy a jogerős ítélet is ezt fogja megerősíteni. A bíróság ebben az eljárásban még nem kötelezheti az ORTT-t arra, hogy bármit tegyen. Praktikusan a következő történik: kijön egy jogerős ítélet, miszerint az ORTT törvénysértően járt el, és ha ez egy normális szerződés lenne, akkor a bíróság azt is kimondaná, hogy a szerződés semmis, mintha meg sem történt volna. De ez nem egy normális szerződés, erről mindenki sokat írt már, én is próbálom a hallgatóknak mindig elmagyarázni, hogy ez egy teljesen kicsavart jogi konstrukció, ami rengeteg zűrt okozott már az elmúlt több mint tíz évben az ORTT működésében – így ezt a bíróság nem fogja tudni kimondani. De ott lesz az ORTT előtt egy ítélet, ami szerint ő jogsértően járt el.  Normális államban azért ezt egy hatóság nem nyeli le. Egyetlen lehetséges lépés, hogy megnézi, akkor mi a teendője. Neki az a teendője, hogy ez alapján az ítélet alapján eljár, mint közigazgatási szerv, és felmondja azonnali hatállyal mind a két szerződést. Ezt követően újrapályáztatja a frekvenciákat. Ha ezt nem teszi meg, mert kicsit sem akar úgy működni, mint egy jogállami intézmény, akkor viszont majd egy másik bíróság, egy közigazgatási eljárásban kikényszeríti az eljárás elindítását. Tehát nem igaz, hogy ennek az ítéletnek nem lesz következménye.  Lehet, hogy az új pályázat ugyanolyan lefutott pályázat lesz, mint a mostani volt. De azok legalább majd normális pályázatot nyújtanak be. A mostaniakban ugyanis tényleg szarvashibák és elképesztő üzleti tervek voltak. De még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a Neo és a Class perelik be az ORTT-t, hiszen formális értelemben ők jóhiszeműen aláírtak egy pályázatot, amin nyertek, eszerint hét évig lehetőségük van rádiózni, ráadásul az ORTT elfogadott egy olyan üzleti tervet, miszerint ennyi és ennyi nyereségük lesz, tehát az ő esetükben világosan látszik, hogy mi az az elvárt haszon, ami nem érkezik meg a kasszájukba, és ezt kártérítés formájában kérhetik az ORTT-től. A Sláger és a Danubius pedig nemzetközi befektetővédelmi bíróságokon számíthat sikerre. Egyszerűen nem akarom elhinni, hogy azok, akik ezt megszavazták, aláírták, politikai felelősséget nem fognak vállalni érte. Az ORTT-n belül egyébként mindig furcsa, ad hoc koalíciók alakulnak ki, amiknek semmi közük ahhoz a politikai helyzethez, amit az emberek látnak. Lehet, hogy sokkal inkább azokhoz az erőviszonyokhoz van közük, amik általában a háttérben húzódnak.

Mi várható az ORTT-ben a választások után?
Az ORTT-ben az egyik oldalon áll majd a Fidesz-KDNP, a másik oldalon az MSZP és a Jobbik. Ha Fidesz kétharmad lesz, csak rajtuk múlik majd, hogy milyen lesz az új médiatörvény. Mert arra mindenképpen szükség van, hiszen a jelenlegi ’96 óta lényegében nem változott. Az, hogy a Jobbik milyen eredményt ér el, nagy mértékben meg fogja határozni a Fidesz és az MSZP viszonyát is. A Fidesz most képes arra, hogy leírja az MSZP-t a térképről, a kérdés csak az, hogy érdeke-e.  Médiaügyekben jobb híján bízom a Fidesz józan mértéktartásában, abban, hogy a médiát nem értékelik se túl, se alul. Egyébként könnyen lehet, hogy a választások után az ORTT-vel olyan nem várt változások is történnek, hogy egyszerűen és hirtelen megszűnik. A médiatörvény szerint a működéshez legalább öt fő kell, a választások után pedig ez egy ideig nem fog teljesülni. Ebből nagyon komoly csapdahelyzet alakulhat ki, amiből csak az új törvény jelenthet kiutat.

És milyennek látod a magyar média közeljövőjét?
A médiapiac Magyarországon nagyon érdekes. Legalább nyolcvan magyar nyelvű csatorna van, de ezeknek csak igen szerény töredéke az, ami az országban működik. A nézettségi listán a harmadik helyezettől kezdve (az az Mtv, de sokszor sajnos már nem is a harmadik) nem magyarországi csatornák vannak. Viasat, Cool, Film+. Ezek mind külföldről sugároznak. Itt már egyszerűen nem maradt arra mozgástér, hogy keménykedjünk. Sikerült mindenkit elüldözni egy rossz médiaszabályozással. Aki teheti, az eleve nem itt kezdi meg a működését, a törvényünk erre sarkalja az összes befektetőt. Az Európai Unióban ennek technikailag és jogilag semmi akadálya. Az emberek nem tudják, hogy a Cool tv Romániában működik, számukra ez egy magyar nyelvű csatorna, magyar reklámokkal, esetleg furcsák a karikák. A tv2-t és az rtl klubot még ideköti a szerződésük, ami 2012-ig szól. De 2011 júniusában megszűnik elvileg az analóg földfelszíni műsorszórás, ami azt jelenti, hogy attól kezdve ők is csak digitálisan működnek, és a szerződésük elveszíti a jelentőségét. Ha a szerződésük már nem köti őket ide, könnyen lehet, hogy a két legnézettebb csatorna is fogja a sátorfáját és áttelepül más országba. Egynapos művelet. A néző semmit nem vesz észre, és nem lesz kit szabályozni. Marad nekünk a szerencsétlen közszolgálati média, amit teljesen porrá zúztunk már. Nem marad mozgástere a hazai médiapolitikának. Kérdés, hogy ez abszolút nem zavarja a szakembereket, vagy csak nem veszik észre.

Neked mik a terveid a jövőben?
Soha nem tervezek nagyon hosszú távra, mindig történnek váratlan események. Teszem az előttem felhalmozódott rengeteg tennivalót. Tartom az óráimat, írom a tanulmányokat, keresem a lehetőségeket. Egy dolog biztos, a média mellett szeretnék új dolgokkal is foglalkozni, és kicsit távolodni ettől a világtól. Egyébként nagyon fontos tapasztalat volt, hogy sok visszajelzést kaptam például internetes hozzászólások formájában a hallgatóktól: jó órákat tartott itt meg ott. Ez komolyan jól esett.