Korrektor - Egyetemi magazin - egyetemes értékek

A liberális értelmiség várakozásaival szemben az internettől nem lett jobb a világ, nem lett nagyobb a szabadság, nem lett több a párbeszéd – tudhatjuk meg Jevgenyij Morozov orosz kommentátor kutatásaiból, aki arról ír könyvet, miként hat az internet a tekintélyelvű társadalmakra. 

Hiába nyújt sokkal több lehetőséget az internet a hagyományos fórumoknál, ha nem tudjuk és nem is akarjuk használni azokat. „Történetének két évtizede során az internet egyetlen diktátort sem buktatott meg, nem szüntette meg az államhatárokat, nem nyitott új, racionális, politikai elfogultságoktól mentes korszakot a kormányzásban” – állapította meg Morozov a Foreign Policy hasábjain. Sőt, mi több, a világháló olyan új veszélyeket is hozott magával, amelyekkel azelőtt nem, vagy csak kisebb mértékben kellet szembenézniük az embereknek. Mindenekelőtt hatékony eszközt ad az erőszakos, rossz szándékú emberek kezébe. Végtelenségig sorolhatnánk a példákat a pedofiloktól a védett fajok kereskedelmére szerveződött hálózatokon át egészen a nevezetes párizsi esetig, amikor muszlim gengszterek megbízásából az interneten csábított el egy iráni lány egy huszonhárom éves zsidó fiatalt, akit elraboltak, három hétig kínoztak, majd végül felgyújtották.
A diktatúrák sem omlottak össze a Twitter és más közösségi oldalak hatására, ellenkezőleg: ők is megtanulták hasznosítani az új technológiákat. Az ellenük tüntetők fényképeit megkeresik a neten, majd ugyanott érdeklődnek nevük és lakcímük után is. A sajtószabadság növekedésével kapcsolatban érdemes utánanézni a bebörtönzött bloggerek statisztikájának.

Jevgenyij Morozov

Morozovnak van néhány szava a Google hősies kínai küzdelmével kapcsolatban is: a világcég előzőleg évekig alkalmazta a kínai cenzúrát, és csak akkor telt be a pohár, amikor már a levelező rendszerét feltörték. Ez ugyanis adatbiztonsági okokból már üzleti érdekeket is sérthet.
Nem bizonyult igaznak, hogy az internet révén jobban a kormányok körmére tudunk nézni, és ezzel együtt az is tévedés volt, hogy az internet révén majd nő az állampolgárok politikai aktivitása. Az internet Morozov szerint „szteroiddal feltuningolt kábeltévé”. Ezzel arra a jelenségre utal, amikor hirtelen nem három-négy, hanem több tucat tévéadás között választhattak a nézők, egyre többen kapcsoltak máshová a hírműsorok alatt. Akik a híreknél maradtak, azok többnyire kitartanak a saját politikai nézeteiket megerősítő csatornáknál, tovább növelve saját előítéletességüket. Ugyanez érvényes az internetre is: a hírek többségét azonos állásponton lévő rokonok, ismerősök küldik egymásnak, így a megértést és toleranciát, a másképp gondolkodókkal való kommunikáció nem növekszik.
Morozov az internet húsz évéből azt a tanulságot vonja le, hogy a már létező folyamatokat gyorsította fel, és azokat a hatásokat nagyította fel, amelyek már addig is jelen voltak. Saját szavaival: „A létező világ felturbózott változatát adta.”  Minden pozitív utópia azonban, amelyet hozzákapcsoltak, mára már bizonyítottan csak illúzió.