A régivágású liberálisokat ma általában konzervatívnak bélyegzik, és ez lassan már a politikai közbeszéd leginkább polgárpukkasztó kifejezése. Élő példa erre Melanie Phillips brit írónő, aki nem keveseknél húzhatta ki a gyufát A feje tetejére állított világ című nemrég megjelent könyvével, melyben a szekuláris világnézet egyes megkövesült ideológiai elemeit modern, irracionális valláspótlékoknak nevezi. Philips nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a természettudományos megismerés kizárólagosságát hirdető szekulárisok gyakran a pogány eszmeiséggel rokon hiedelmeket vallanak, miközben a vallásos nézeteket irracionálisnak, sőt akár erkölcstelennek tekintik.Az írónő szerint már történeti szempontból is abszurd az a felfogás, miszerint a felvilágosult racionalitás ellentétben áll a vallásos világnézettel. A modern tudományosság ugyanis nem a felvilágosodással jelent meg: a természettudomány legnagyobb alakjai a történelemben istenhívő emberek voltak (Galilei, Kepler, Einstein, Newton, Boltzmann, Compton, Linné) Így bármilyen meghökkentően hangzik, a modern nyugati tudományos gondolkozás alapja az a vallásos nézet, amely szerint az univerzumot racionális Teremtő hozta létre, aki az embert is felruházta az észhasználat képességével. Az ateisták egyháza ezek szerint több ezer évvel van lemaradva, amikor főpapjuk, Richard Dawkins azt fejtegeti, hogy a földi életet gondolkodó lények, akár földönkívüliek hozhatták létre.
Melanie Philips fontosnak tartja leszögezni, hogy a modern liberális politikai tolerancia a vallási tolerancia fogalmából nőtt ki. A nyugati társadalmak hívő polgárai kivétel nélkül meg is tanulták a békés egymás mellett élést és a toleranciát. A tudományos fundamentalizmus azonban lényegileg intoleráns és illiberális az írónő szerint. A racionális megismerés elkötelezett hívei módszerüket ugyanis kizárólagosnak tekintik: úgy gondolják, hogy birtokában vannak az egyetlen elfogadható megismerési módszernek. Ebből következik, hogy azokat, akik nem velük azonos világmagyarázatot vallanak, reménytelenül ostobának, elmaradottnak, gyakran egyenesen erkölcstelennek tekintik. Az egyik fő vád a vallások ellen az, hogy a nevükben borzalmas dolgokat követtek el. Ha azonban végiggondoljuk a tudományos materializmus, marxizmus talajából kinőtt politikai mozgalmak pályafutását (Lenin, Sztálin, Mao Ce-tung, Pol Pot...), bizony, ők sem maradnak le az inkvizícótól, sőt. Ahol eltűnik a másként gondolkodók felé való tolerancia és szolidaritás, ott gyakorlatilag mindegy, milyen eszméről van szó, szörnyűségek következnek.
Melanie Philips fontosnak tartja leszögezni, hogy a modern liberális politikai tolerancia a vallási tolerancia fogalmából nőtt ki. A nyugati társadalmak hívő polgárai kivétel nélkül meg is tanulták a békés egymás mellett élést és a toleranciát. A tudományos fundamentalizmus azonban lényegileg intoleráns és illiberális az írónő szerint. A racionális megismerés elkötelezett hívei módszerüket ugyanis kizárólagosnak tekintik: úgy gondolják, hogy birtokában vannak az egyetlen elfogadható megismerési módszernek. Ebből következik, hogy azokat, akik nem velük azonos világmagyarázatot vallanak, reménytelenül ostobának, elmaradottnak, gyakran egyenesen erkölcstelennek tekintik. Az egyik fő vád a vallások ellen az, hogy a nevükben borzalmas dolgokat követtek el. Ha azonban végiggondoljuk a tudományos materializmus, marxizmus talajából kinőtt politikai mozgalmak pályafutását (Lenin, Sztálin, Mao Ce-tung, Pol Pot...), bizony, ők sem maradnak le az inkvizícótól, sőt. Ahol eltűnik a másként gondolkodók felé való tolerancia és szolidaritás, ott gyakorlatilag mindegy, milyen eszméről van szó, szörnyűségek következnek.
Korrektor - Hírfolyam
Hozzászólások
Nem szeretem az ilyen sarkos fogalmazást. Senki nem gondolja, hogy ez így történt, azért az evolúció sokkal összetettebb kérdés, nagyon sok eleme van és nagyon különböző dolgokat értenek ez alatt.
Azt tudom mondani - tapasztalatból -, hogy addig tud az ember végletesen fogalmazni ilyen komoly kérdésekben, amíg nem ásta bele jobban magát a témába. Mert azután merülnek csak fel az emberben a nagy kérdések, és akkor jönnek a nagy dilemmák, amiket fel kell dolgozni. Aztán, ha túl van az ember ilyen vívódásokon, akkor jön rá, hogy neki kell döntenie, hogy elfogad-e valamit, mit fogad el. Itt jön be a képbe a személyes meggyőződés, ami akkor is megmarad, ha az ember még nem ért néhány dolgot.
Érdekel a könyv! Hol lehet kapni?
Más oldalról nézve meg az se jó, ami mondjuk keletre van, ld pl. Kína. Ott meg aztán mindent lehet tudomány címszó alatt, orvosi egyetemeken tanítanak mindenféle kuruzslást.
Még a legkézzelfoghatóbb is: sose jártam Marokkóban, nem tudhatom, hogy Marokkó létezik, de elhiszem, hogy van Marokkó.
Ilyen alapokon Darwin sem kevésbé racionális, mint a Biblia, ilyen vitába szállni pedig jobbára értelmetlen. A szeretet és mások elfogadásának elve alapján el kell fogadni az evolúció pártolóit, ha ők is elfogadják a vallásos szemléletű embereket. Pár szélsőséges ateista kivételével pedig ez a túlnyomó tendencia.
A cikkel egyetértek: "Ahol eltűnik a másként gondolkodók felé való tolerancia és szolidaritás, ott gyakorlatilag mindegy, milyen eszméről van szó, szörnyűségek következnek." A hozzászólásokkal, amik ezzel szemben Darwint alázzák, nem.
Egy napon, mikor papucsállatkánk bal lábbal kelt fel, megunva jelentéktelen mivoltját, kiugrott a vízből, és lett belőle egy ... mamutfenyő, majom, ember, kutya, macska, amit akarsz :) Ez már a fantáziádra van bízva :)
A magam részéről inkább vagyok az intelligens Teremtő teremtménye, mint a nagy bumm óta fejlődő amőba! ...Ha már a hitemre van bízva...
Minden eredmény mellett viszont az ókori tudósok animista világnézetéből sok hajmeresztő, ma már nevetséges megállapítás is született (pl. a récék fán nőnek). Ebből a szempontból hasznos a tudományt a racionális és empirikus ismeretekre alapozni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a jó tudós számára nélkülözhetetlen az intuíció is. Ha viszont egyeduralkodóvá akarja kinevezni magát a tudomány a világmagyarázatban, abból szánalmas beszűkültség lesz. A természettudomány és a hit teljesen jól megférnek egymás mellett, mindkettő kell az egészséges világképhez.