Korrektor - Egyetemi magazin - egyetemes értékek

Éveken át tartó keresés ellenére nem találták meg azt a lézerreflektort, amit szovjet tudósok hagytak a Holdon mintegy negyven évvel ezelőtt. A szovjetek feladták, miután - mint a közelmúltban kiderült - valós helyétől kilométerekkel odébb keresték. Idén április 22-én viszont egy fizikuscsoport észlelte a reflektorról jövő enyhe villanásokat.

Raskó István professzor, az MTA Szegedi Biológiai Központ tudományos tanácsadója  a tíz éves Humán Genom program tapasztalatairól beszélt a Népszabadságnak. A program a vártnál szerényebb eredményeket hozott az orvostudományban, viszont sok érdekességre derített fényt az emberiség, és az egyes népcsoportok eredetével kapcsolatban. "Most azt látjuk, hogy a program sokkal többet nyert a betegségekből, mint a betegségek a programból. Hihetetlen nagy várakozások voltak a program megszületésekor: rövid időn belül meghatározhatjuk a genetikai betegségek hajlamosító tényezőit, új gyógyszerek jelennek meg. Ezek az ígéretek csak részben teljesültek - néhány gyógyszer elkészült, de közel sem állunk ott, mint azt a program irányítói remélték. A legnagyobb eredménye a programnak az emberi népcsoportok genetikájának megértése, illetve annak feltárása, hogy ezek között a népcsoportok között milyen genetikai változatok vannak, és ezek a változatok vajon hozzájárulhatnak-e ahhoz, hogy bizonyos népcsoportok egyes betegségekre nagyobb hajlamot mutatnak, mint mások?" - összegezte Raskó István. 

Forma-1-es pilóta, egyiptomi fáraó, terroristákra vadászó kommandós, amerikai iparmágnás, szovjet katona, vagy éppen simlis gengszter. Mi köti össze őket? Bármelyikük bőrébe belebújhatunk ízlés szerint a megfelelő számítógépes  játék segítségével. Ahogy a való életben, itt is vannak sikeresebbek és kevésbé eredményesek. Egy nemrég végzett kutatás fényt deríthet arra a kérdésre, ami a „multi” játékosokat már régóta izgatja: milyen képességek határozzák meg, ki fog diadalmaskodni a virtuális világ küzdőterein?

Medical science says that casual sex is unhealthy. First of all, because of the myriad of sexually transmitted diseases it can cause, to say nothing of the unwanted pregnancies it can create. Unfortunately, although most of the sexual actions are started as life-long relationships, they end in breaking up with all of its bitter and devastating feelings of being emotionally burnt out, helplessness and depressed. These well known signs of psychological consequences of being left alone – a feeling often set in the focus of literature, music and other forms of arts of any period of the human history – are caused by the changes that sex exerts in the brain.

Sokan nem tudják, de a közgazdasági Nobel-díj nem a klasszikus Nobel-díjak egyike, hanem a Svéd Bank által 1968-ban alapított és 1969-től kiosztott Svéd bank Közgazdaságtudományi Díja Alfred Nobel emlékére. Ezt a rangos elismerést idén két amerikai professzor kapta meg: Elinor Ostrom és Oliver E. Williamson.

Nem meglepő, hogy az idei díjazottak közül egyikük sem a piac mindenhatósága és önszabályozása mellett állt ki, ugyanis a világválság látványosan bebizonyította ennek az elméletnek a helytelenségét. Ostrom a közvagyon hasznosítását vizsgálja, arra koncentrál, hogy hogyan lehet hosszú távon erőforrásokat kitermelni, amellett, hogy fenntartjuk az ökoszisztémát.

Az utóbbi években többször megesett, hogy a kémiai Nobel-díjat is biológiai jelentőségű kutatások érdemelték ki. A tendencia 2009-ben folytatódott, a riboszóma szerkezetének és működésének leíróit tüntették ki. Érdekesség még, hogy a kategória három díjazottja mind más-más nép szülötte: Thomas A. Steitz tősgyökeres amerikai állampolgár osztozott Venkatraman Ramakrishnan indiai és Ada E. Yonath izraeli kutatókkal a tízmillió koronás összegen.

Öregedés, rák, őssejtek. Nem meglepő, hogy 2009-ben az orvosi Nobel-díjat olyan felfedezések érdemelték ki, amelyek mindhárom témával összefüggenek. A továbbra is felfutó ágazatot képviselő genetika területére eső kutatások egy addig megmagyarázhatatlannak tűnő rejtélyre adtak magyarázatot. Már régóta ismert volt a sejtosztódás folyamata, és azon belül a genetikai információt hordozó DNS-molekula megkettőzésének mikéntje.

2009-et méltán nevezték ki nemzetközi Darwin-évnek. Hiszen ez az év volt a modern biológia atyja születésének kétszázadik, fő műve megjelenésének százötvenedik évfordulója. Charles Darwinra azonban nemcsak így emlékezhetünk, hiszen ihletője volt a freudizmusnak, a marxizmusnak és még sok más izmusnak.

Darwin ősei közt akadtak orvosok és tudósok is. Anyját fiatalon elvesztő Charlest, aki 1809-ben látta meg a napvilágot, szintén orvosnak szánták, bár őt inkább a kémia (ezért kapta a „Gáz” csúfnevet) és különösképp a botanika érdekelte. Később orvosi tanulmányait otthagyta, s szigorú apjának engedelmeskedve Cambrigde-ben, a Krisztus Kollégiumának hallgatójaként teológiát tanult. Ekkor még – jegyzi meg később – hitte, hogy a „Biblia minden szava betű szerint és szigorúan véve igaz ”. Noha diplomáját számára is meglepő módon kiváló eredménnyel szerezte meg, igazán nagy hatással J. S. Henslow tudós-pap, későbbi jóbarátja botanikai és ásványtani előadásai voltak rá. Ő ajánlotta be az ifjú természetbúvárt egy különleges kalandra, amely Darwin további életútját teljes mértékben meghatározta.